Távhőszolgáltatásról szóló törvény:
A távhőszolgáltatásról szóló törvény (2005.évi XVIII.tv) – a 2005. július 1. előtt keletkezett díjhátralék esetében az 1998. évi XVIII. törvény - és az annak végrehajtását szabályozó jogszabályok egyértelműen megállapítják az ingatlan mindenkori tulajdonosának felelősségét az ingatlannal kapcsolatban keletkező távhődíj tartozásokért.
Távfűtéses lakások esetén mérés szerinti távhőszolgáltatás történik. Ilyenkor a távhőszolgáltató – a FŐTÁV Zrt. – a hőmennyiséget a társasháznak vagy lakásszövetkezetnek a hőközpontban adja át és ezzel teljesít; a fogyasztó, amellyel a FŐTÁV Zrt. a közüzemi szerződést megköti, a tulajdonosi közösség egésze, a társasház vagy lakásszövetkezet. A társasház vagy lakásszövetkezet egyes tulajdonosai egymással és a FŐTÁV Zrt.-vel megállapodhatnak abban, hogy a FŐTÁV Zrt. a távhődíjat a tulajdonosok által (közös képviselők útján) megjelölt arányban szétosztja és az egyes lakástulajdonosoknak külön számlázza. Ennek alapja a Tszt. 40. § (5) bekezdése.
A lakás tulajdonosa nem azért köteles a távhődíjat a FŐTÁV Zrt.-nek (engedményezés esetén a DHK Zrt.-nek) megfizetni, mert a FŐTÁV Zrt.-vel közüzemi szerződést kötött, vagy szolgáltatást vett igénybe, hanem azért, mert mint fogyasztó, tartozásának meghatározott részéért tulajdonosként helytállni tartozik, és ezt tulajdonostársai és a szolgáltató felé vállalta. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a lakást a tulajdonos vagy más használja.